1989-1992

Moldova és Transznisztria konfliktusa

A Moldova és Transznisztria konfliktus 1989-ben kezdődött, ahol a fő ok a nyelvi probléma volt.

A peresztrojka idején a nacionalista mozgalmak elterjedtek a szovjet köztársaságokban. Moldovában megalakult a Moldovai Népi Front. Ennek a mozgalomnak a képviselői több ezres nagygyűléseket tartottak Kisinyovban szovjet- és oroszellenes jelszavakkal. Az egyik fő követelmény az egyetlen államnyelv - a moldovai - bevezetése volt. 1992. augusztus 1-jén Moldovában véget ért a Dniszteren túli háború forró szakasza. Egész 1992 tavaszán és nyarán tartott, a jelentősebb csaták Dubossary és Bender városokért zajlottak. A háborúban a döntő szerepet az orosz 14. hadsereg játszotta, Aleksandr Lebed vezérőrnagy vezette. Sőt, hivatalosan is ő vonta be Oroszországot a konfliktusba, Moldova pedig még az ENSZ-hez is fordult "Oroszország nyílt agressziója" miatt.

A Dniszteren túli kérdést közel 30 éve nem tudják rendezni.

Maya Sandu elnök 2020-as hatalomra kerülése után a Dniszteren túli konfliktus rendezése kitörhet a holtpontról. Egyik első beszédében felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatit Dniszteren túlról, és engedje be a helyükre az EBESZ képviselőit. Sandu célja szintén az is, hogy helyreállítsa a normális jószomszédi kapcsolatokat Ukrajnával, amelyek IHor Dodon volt oroszbarát elnök idejében romlottak meg, aki Krymet orosz területnek ismerte el. Az orosz csapatok azonban mind a mai napig ott vannak.